Talpas, Pici, Lizike, Tisza, Bojti, Száva, India, Bajkál,
és hát persze a macskáink, Doronka, Bundás, Terence, Bátor és Moha
és akiket épp most kifelejtek a listából: néma könnycseppek őszi fák levelein, fölszárítja őket a hideg szél.

Vagy filozófus kutyák. Hogy ilyenek nincsenek önök szerint? Igazuk van. De nem ebben. Bizonyára sok mindenben igazuk van, de ha azt gondolják, hogy nincsenek kutyafilozófusok, hát abban még sincs igazuk. Merthogy vannak. Itt van mindjárt Immanuel Kan, azaz Breki.

Most már tényleg itt van az ősz, esténként már behúzódunk a házba, a kutyák is, mert hidegek már az éjszakák. Teázunk, sült tököt, diót eszegetünk, mindenféle filmeket nézünk esténként és persze egymást: mi a kutyákat, ők minket. Ők mindenesetre szép látványt nyújtanak.