Csodás nap volt, megcsodálhattuk a két babakutyát, Mogyorót és Prézlit, valamint Breki fogait. Breki az egyetlen kutya, aki tényleg mosolyog. Mit mosolyog: vigyorog! Fogalmunk sincs, mikor, miért és hogyan tanulta ezt meg, mindenesetre mindig pontosan időzítve veti be az utánozhatatlan szmájlit, ami a fogsora látványával kombinálva igazi George...

Ma annyira jó volt mindenki, hogy ezt a címet adtam a blognak. A társaság lelke és motorja Dér. A valószínűtlenül karcsú, végtelenül kedves és okos vizsla, aki a nyáron mély botanikai érdeklődésről tett tanúbizonyságot, naphosszat a virágokat és bogarakat vizsgálta, kirobbanó kedvével mindenkit magával ragad. Egy darabig most is csak csendesen...

Ma átjáróház voltunk, kutyák jöttek-mentek, klímákat szereltek szerelők este pedig jött a télapó. majd ment is. Jött-ment. Jönnek-mennek a télapók, annyian vannak, mint az oroszok, Dunát lehetne velük rekeszteni. Gyerekkoromban még egy télapó sem volt. Azaz volt 1, de azt soha nem lehetett látni. Az se nem jött, se nem ment, csak ott volt, amikor...