Ma átjáróház voltunk, kutyák jöttek-mentek, klímákat szereltek szerelők este pedig jött a télapó. majd ment is. Jött-ment. Jönnek-mennek a télapók, annyian vannak, mint az oroszok, Dunát lehetne velük rekeszteni. Gyerekkoromban még egy télapó sem volt. Azaz volt 1, de azt soha nem lehetett látni. Az se nem jött, se nem ment, csak ott volt, amikor...

Csöndes decemberi nap volt, köd, pára, csak néha bújt ki a Nap a felhők mögül. Varjúkárogás, távoli kutyaugatás törte csak meg olykor a hétköznap csöndjét. Egy vendégünk van, aki nem is vendég, hanem rokon, valóságos titkos unokaöccs: Ödönke. Ödönke csendes, szerény, kissé visszahúzódó kutya lett, dehát ahogy múlnak a gyermekévek, mind ilyenek...