Jó régen írtammár blogot. Annyi minden történt azóta, hogy nem is tudom már összefüggő történetként elmondani, úgyhogy most csak egy-egy pillanatot, mozdulatot, arcot, gesztust próbálok felidézni.
Boglárkák.. Hát azokból most van néhány. A legnagyobb közülük Bogi, a hét hónapos kuvaszlány. Nincs még tisztában a erejével, illetve a méretéből adódó...

Életem legkülönösebb barátságait felerészben a kutyáknak köszönhetem. Az egyiket. A másikat Cseke Gábornak, őt pedig a huszadikszszad.hu-nak, ahová ő ajánlotta be Elekes Ferenc Gocsovszkiné című regényét. Elekes Frici már a 90-hez közelít, de a köztünk lévő korkülönbség dacára barátokká lettünk. Pedig Marosvásárhely messze van Kecskeméttől,...

Régóta halogatom ezt a blogot, de olyan sűrűek ezek a forró napok, hogy a végére nem marad erőm a blogírásra, este 10-kor még beindítom az éjszakai locsolókat, aztán ágynak esek. Pedig rengeteg mesélnivaló lenne, legelőször is a kutyákról. Minden gazdinak üzeni négylábú szőrös gyereke, hogy jól van, sokat fürdik, játszik, étvágya remek, jól alszik....