Az én falkám
Szombaton elment Feri és a 3 lány, vasárnap Annamária is. Ketten maradtunk Anitával, csendes lett a Macskavár, azazhogy dehogyis maradtunk ketten és dehogyis lett csendes, hiszen a kutyák nem mentek el hál'istennek, sőt, vaslósággal nyüzsögnek a kertben és a lakásban. Két falka van itt tulajdonképpen, a kintiek, a nagyok és a bentiek, a kicsik. A kintiek az én falkám, a bentieket csak úgy hívom, hogy Anita bandája. Ennek a magyarázata pedig az, hogy ezek a picik százszorta vérmesebbek, harciasabbak, mint a nagyok, Anitát úgy védik, mintha legalábbis valami maffiavezér lenne. Az én falkám vezére ugyebár én lennék, de a kutyák között Bajkál a főnök. Bajkál után Breki, Kyle és Gréta következik, az ő tekintélyük megkérdőjelezhetetlen, hiába vannak náluk sokkal nagyobb és erősebb kutyák is a kertben, mégis ők a főnökök. Isten tudja, hogy van ez, de így van. A kicsik között érdekes módon nincsen főnök, falamiféle furcsa harci demokráciában őrzik az emeletet és Anitát. Amikor Anita hazaérkezik Pestről, ahová hetente egyszer jár, olyan rémületes ünneplést csapnak, hogy zeng tőlük a környék. Visszatérve a nagyokhoz: szóval nem a méret a lényeg, hanem a tekintély. A legnagyobb nagyok most Otis és Luna, a két jámbor, végtelenül jóindulatú újfundlandi, de majdnem épp akkora Bogi is, a 7 hónapos félénk, de szertelen komondor. Utánuk következik Kesudió, azaz Kesu, gyermeteg lelkű, mindenkivel nagyon kedves, barátságos, ám meglehetősen falánk fehér goldi. Nagyságban utánuk következik Cöki, aztán jön csak Gréti, majd Kyle és River, őket követik a vizslák, Bogyóka és Veronika, valamint Niko, aki nem vizsla, de majdnem az, rendkívül intelligens, kedves, meleg szívű kutya, majd a nagyságrendi sor végén kullog Breki, Nina és Pepe, Porcukor és a legkisebb nagy: Tina. A kicsik között nincsenek ekkora méretbéli különbségek, alapvetően 3 méret van: a csivavaméret a tacskóméret és az uszkárméret. Most épp 2 csivavánk is van, Szofika, a 10 éves fehér matróna, a világ legcsandesebb és legszerényebb kiskutyája, és Kisluna, aki viszont rendkívül élénk, igazi felfedező alkat. Tacskóméretbe most a következő kutyusokat lehet sorolni: Mangót, a ki tényleg tacskó is, Csákit, aki egy édes kis yorki, Szofika kishúga, Nyuszifült, akit talán nem kell már bemutatnunk. Uszkárból pedig kettőnk is van most: Mogyoró és Műzli. Mogyorót mindenki kényezteti, mert olyan kedves kiskutya, hogy kényeztetni kell, de ő a leghengosabb és talán a legharciasabb is. De a legfontosabbat még nem mondtam el vele kapcsolatban: visszatért az étvágya és kicsit meg is hízott nálunk, ami végtelenül jól áll neki, mert nagyon rossz evő volt. Műzlit már több oldaláról is ismerhetik a blog olvasói, mint a Héttengerördögét és mint Medveczky Műzli Jenőt, aki a tépményeiről vált ismertté a macskavári körökben. Remélem nem hagytam kis senkit. Mindenki sokat pihen és sokat játszik és sokat eszik, és sokszor gondol a gazdijára. A legmegindítóbb egy ideje Kyle küzdelme a falkavezérséggel. Naphosszat figyelem őt, merthogy kora reggeltől késő estig a kutyákkal vagyok, és látom, ahogyan közli a többiekkel, hogy ő lesz majd a következő falkavezér, mert Bajkál már öreg és gyengécske, Breki meg még túl fiatal, de azért a világért sem vonná kétségbe Bajkál tekintélyét, tiszteli és szereti őt Hát szóval zajlik itt a falkaélet, ha csendesebben is, mint amikor Brigi esténként kinyitotta a Harapcsárdát. Nagyon hiányoznak a lányok, Annamária és Feri, nade nemsokára jönnek vissza Imecsfalváról, és lehet, hogy egy egész kutyacsaládot is hoznak magukkal, De erről majd később írok.