Csütörtök

Anita ma Pesten volt, minden héten 1 napot fent dolgozik, ilyenkor egyedül vagyok az én kutyáimmal. Az én kutyáim alatt nemcsak Bajkált és Brekit értem, hanem mindenik kutyát, aki épp itt van. Remélem, ők is hasonlóképpen gondolnak rám, valahogy így: a mi gazdánk. Igaz, a kutyák nem felejtik el az igazi gazdájukat az alatt a pár nap alatt, amíg nálunk vannak, de az a helyzet, hogy ilyenkor - hacsak ideiglenesen is - én, illetve mi vagyunk az igazi gazdáik. Úgyhogy ma az alábbi kutyáimmal töltöttem a napot: Heklával, Braunival, Kirával, Manóval, Sütivel, Zserbóval, Marcikával, Lénával, Leiával, Bajkállal és Brekivel, Csodálatos kutyák egytől egyig! Szelídek, kedvesek, derűsek, némelyek rosszcsontok, de persze jó értelemben és árad belőlük az ember számára már alig hozzáférhető ősi tisztaság.