Júliusi szilánkok
Jó régen írtammár blogot. Annyi minden történt azóta, hogy nem is tudom már összefüggő történetként elmondani, úgyhogy most csak egy-egy pillanatot, mozdulatot, arcot, gesztust próbálok felidézni.
Boglárkák.. Hát azokból most van néhány. A legnagyobb közülük Bogi, a hét hónapos kuvaszlány. Nincs még tisztában a erejével, illetve a méretéből adódó előnyeivel - hozzáteszem: hál istennek - félénk, az első héten még a saját árnyékától is megijedt, de már napról napra bátorodik. Annamária a fő pártfogója, vele is alszik az Indigóban. Van aztán egy másik Boglárkánk is, egy vizsla matróna, a harmadik nyaralását tölti nálunk. Leginkább a nyugalmat szereti, kedves, békés kutyus. Na és itt van még a mi legkedvesebb Boglárkánk, a három nővér közül a középső.
Esti mulatságok
Boglárka és Boróka (Boróka Boglárka nővére és mindketten Brigi nővérei) madrigálokat, és egyéb kórusműveket énekel énekelnek esténként, és mi (Anita, Annamária, én és a kutyák, és akik épp nálunk töltik még az estét (Söviék, Sanyi, Robi esetleg), csöndben élvezzük az éteri hangokat. A lányoknak abszolút hallásuk van, Boróka alt, Boglárka szoprán,
két szólamban szólalnak meg a meterművek. De nemcsak meterműveket adnak elő, karaoke-ban is tökéletesek, Abbát és más egyebeket is előadnak, de van, hogy Boglárka gitáron kíséri magukat, esetleg én kísérem őket vagy Sövi. Szóval az élő koncert az esti mulatságaink egyike, de van más mulatságunk is: a kertmozi! A gyopár kertjét rendeztük be mozinak, Kuthy Zoli barátom projektora szerencsére nálunk maradt már vagy három éve, hát most azzal vetítjuk a fehér falra a filmeket. Fölöttünk a csillagos ég, szájainkban meg-megroppan a pattogatott kukorica, kóla is van, ahogy kell, és néha áthúz a fejünk felett egy.egy hullócsillag. Varázslatos hangulatú az egész. Eddig a number one a Forrest Gump volt, mélyen megérintette a lányokat, de azért nézünk könnyebb filmeket is, megmutattam nekik Chaplin világát, a Kutyaéletet és a Modern időket, és jókat kacarásztak Jonh Cleese-n a Fészkes fenevadakban.
Na de ott van még a stúdiózás is. MInden nap órákat tültünk a pincestúdiómban és felvételeket készítek a lányokkal. Sok dalom maradt csonkán az elmúlt évtizedekben, mert egyszerűen nem találtam hozzájuk illő énekkaraktereket. Hát most találtam. Nem is kellett keresnem, egyszerűen csak megjelentek Június elején és átmenetileg beköltöztek hozzánk. Majd feltöltöm ezeket a dalokat, ha készen lesznek, egyelőre csak Brigi Kuryarapje van kész, az fölteszem ehhez a bloghoz.
Vacsoraidő
Azt hittem, ha elmegy Brigi - visszament Németországba Ferivel, az apukájával, aki ott dolgozik, de hamarosan jönnek vissza!), szóval azt hittem, hogy nélküle a kutyák el sem fogadják majd a vacsorát. Mert Brigi a kutyákat éppúgy megbabonázta a kedvességével, mint az embereket. A kutyák minden nap várták a csengőszót és Brigi megnyitóját: "Megnyílott a Harap csárda, kérjük a kedves vendégeinket, válasszanak! Köszönjük!" MInden kutyá ételét elnevezte és valami külön kis kedvességet varázsolt rá, pár szem jutifalatot vagy valami díszítést, és minden kutyának jó étvágyat kívánt. A vacsora végén újra csengetet: Bezár a Harap Csárda, kérem a vendégeket, fáradjanak a fizetéshez, köszönjük!" És a kutyák tényleg odafáradtak, Briginek volt a karján egy okos kis szerkezet - valójában csak egy kis karkötő volt -, amin nyomon tudta követni a fizetéseket. Minden kutya átutalással fizetett, csak Breki készpénzzel. Az első Brigi nélküli estén kicsit meg voltunk szeppenve, de aztán belejöttünk. Boróka és Bogi nagyon ügyesen, lekiismeretesen vsinálják a vacsoráztatást, ráadásul már teljesen önállóan, úgyhogy jódolgomban azt sem tudom, mit csináljak. Leginkább a Kicsi Harapcsárda üzemmenetét segítem, ez Anita egysége, a kicsik ugyanis bent esznek a házban.
Napközben
Napközben minden a szokásos mederben folyik. Annamari - és Feri, ha itt van - reggel az Indigó teraszán kávéznak, utána pedig lesétálnak a Mexikóban és ott töltik a nap nagy részét. Annamária főz, süt, Feri mindent megjavít, kerítést foltoz, Boróka leginkább rajzol, Bogi gitározni tanul, Anita fönt home office-ozik, én meg teszem, amit kell. A kutyák több falkára szakadva töltik a napot, bár néha egyesülnek ezek a falkák, főleg, amikor mindannyian a Mexikóban vagyunk. Annamari falkájának 3 tagja van: Mogyoró, Luna és Bogi. Az ő főhadiszállásuk az Indigó. Anita bandája - én csak így hívom -, már jóval népesebb és csupa kistermetű kutyából áll, akik pedig az alábbi nevekre hallgatnak: Nyuszifül, Mangó, Zseton, Rumlika, Maszat, Kisluna, most csak ennyi, de sokkal többen szoktak lenni. A többiek az én falkámhoz tartoznak, úgymint Pepe, Cöki, Porcukor, Luca, Bubu, Nuget, Luna-beagle, Bingó, Mira, Nico, Lili, Boglárka-vizsla, Veronika, Bajkál és Breki. Mindenki jól van, a nap nagy része lustálkodással telik, de aztán eljön a vacsora és az esti játékok ideje. Olyankor porzik a kert a száguldozó, birkózó kutyáktól, nagyszerű látvány, ahogyan ezek a fiatal, csupaizom lények szinte úsznak a levegőben, aztán összegabalyodva birkóznak, majd újra szétválnak és uzsgyi!, újra megiramodnak és kezdődik minden elölről. Az időjárás kegyes most hozzánk, nincs kánikula, de eső sincs, fuldokolnak a fenyők, az akácok, úgyhogy megint locsolni kell hajnaltól napestig. Mert most nincsen workaway-esünk, lévén Annamariék lakják az Indigót.
Workaway
Claire és Cy felejthetetlen 2 hetet töltött nálunk, csodálatos fiatalko, jókedvűek, kreatívak, önállóak és nagyon szorgalmasak. Nemcsak a munkából vették ki a részüket, de ők csinálták a Kutyák éjszakájának plakátjait, díszleteit és 3 dalt is elénekeltek a koncerten. Reméljük, látjuk még őket, hiszen Arizóna immár nincs is olyan messze:)