Kimaradt képek

Ezek a képek még nyáron készültek és nem kerültek bele a blogokba. Valahogy a blogok is megfogyatkoztak, pedig csordultig voltunk az idén is kutyákkal, családdal és barátokkal, szóval blogolnivaló lett volna bőven, csak hát... Talán túl sűrűek voltak a napok, hiszen itt töltötte a nyarat vagy a nyár egy részét Claire és Cy Arizónából, Sarka Prágából, a szépséges Szigeti família,  a macskaköziek, úgymint Sanyi, Sövi, Boglárka, Sára és Gergő, aztán a család, Lili, Balázs, Hanga, Boróka illetve Zolika és Fruzsi, de volt itt Kutyák Éjszakája is kiállításokkal, koncerttel, zenés búcsúest, meg a jó ég tudja, még mi, mindenesetre sok minden. Közben voltunk pár napot Prágában, Londonban és Ródoszon, szóval tényleg sűrű volt ez az év. De sűrű időnk immár ritkulóban, november van, úgyhogy jőhetnek újra a blogok. (Blogolkodom, tehát vagyok.) A fotók legtöbbjéről kutyák néznek ránk, tűnődő, gondolkodó, ábrándozó, magukat pózokba vágó kutyák, akik tekintete zavarba ejtően emberi. Néhány képen simabőrűeket látni, Hangát és Borókát, az angyali unokáinkat az apjukkal, Balázzsal, Annamáriát, a türelem és szeretet márványszobrát, a varázslatos Brigit, a Harap csárda ifjú üzemeltetőjét, Boglárkát, a világraszóló hangú kamaszlányt, Borót, a festőfenomént, Ferit, aki a hátán hordja a családot és mindent megold, a húgomat és engem egy londoni kocsmában, Enikőt a gyerekeivel, Lénával, Linával és Viddel és még biztosan másokat is, akik most hirtelen nem jutnak eszembe. Szóval szép volt ez a nyár is. És a következő is szép lesz, csak legyen! Mindannyiunknak!