Levél Bajkálnak

Már két hete nem vagy. Nem vagy itt. Nem vagy itt se és sehol se.
Nehéz föld szorítja hajdanvolt pompás izmaid, s nemsokára felemészti tested hordalékát a tavasz. A tavasz, ami soha nem lesz már olyan meleg és örök, mint veled volt mindig.
Úgy látom, a kutyák már nem gondolnak rád, elfelejtettek, pedig csak 2 hete volt...
Még Breki is vidáman kószál a kertben, bár próbálom azt gondolni, téged keres.
Én is kereslek minden nap, talán úgy, ahogy te kerestél engem, és lám, mindig meg is találtál.
El csak én vesztettelek.