Végre eső!

Régóta halogatom ezt a blogot, de olyan sűrűek ezek a forró napok, hogy a végére nem marad erőm a blogírásra, este 10-kor még beindítom az éjszakai locsolókat, aztán ágynak esek. Pedig rengeteg mesélnivaló lenne, legelőször is a kutyákról. Minden gazdinak üzeni négylábú szőrös gyereke, hogy jól van, sokat fürdik, játszik, étvágya remek, jól alszik. Ki bent, ki kint. Bent alszik, Nyuszifül, akit Majaként fogadtunk be, de mára már valahogy Nyuszifül lett, Hasonlóképp járt a vizslánk is, aki Mangóként érkezett, de mára már Veronika lett. Manó viszont maradt manó. Mindhárman a házhoz tartoznak immár, és mintha ezt tudnák is. A háziak mind keményen dolgoznak az alábbi munkamegosztásban: Bajkál felügyel mindent, és ha kell, beavatkozik. Veronika a játékmunkási pozíciót szemelte ki magának, minden vendéggel játékot kezdeményez, ami megnyugtatja az újonnan érkezőt és a gazdáját egyaránt. Manó még keresi a helyét  a hierarchiában, próbálja elfoglalni a Nagy Breki alatti pozíciót, ennek érdekében sűrűn ágaskodik nála nagyobb vebdégek hátára, jelezvén, hogy nem a méret számít, hanem a pozíció. A Nagy Breki álmatagon és élvezettel figyeli, hogy van nála lentebb, időnként utasításokat ad Manónak, aki azokat gondolkodás nélkül végrehajtja. Itt vannak aztán az unokatestvérek, Kyle és River. Eleddig megettek egy tepsi frissen sült megyespiskótát és egy tál töltött paprikát, természetesen a saját ennivalójukon kívül. Ezűttal azonban nem a mi gondatlanságunk tárta szélesre a kaput az ételtolvajok előtt, hanem Annamária idealizmusa. Itt kell akkor szót ejtenem róluk. A Szigeti családot Fóti, a pulikölyök hozta az életünkbe 3 éve egyenesen Németországból. Mert Feri, Annamária és a 3 lány, Brigitta, Boglárka és Boróka ott éltek, a gyerekek ott jártak iskolába, és most költöznek haza. Vagyis hát nem egészen haza, merthogy imecsi és kézdivásárhelyi székelyek. Ők mentették meg Orezt is, akiról a korábbi blogokban írtam már. Most nálunk laknak, amíg nem tudnak egy megfelelő házat vagy tanyát venni maguknak. Övék a Gyopár, de a Mexikó mellett is van egy sátruk, merthogy az Indigó is tele van. Második hete van nálunk Claire és Cy Arizónából, végtelenül kedves, szorgalmas, jókedvú szerelmespár, a kert öntözésével vannak elfoglalva. Esténként Anita vagy Annamária - mostanság leginkább ő - főz finomabbnál finomabb magyar ételeket, amitől az amik persze el vannak ájulva. Eredetileg 1 hétre jöttek, el is köszöntünk annak rendje smódja szerint, de 3 nap után visszajöttek valami nagykanizsai kecskefarmról, merthogy ott cudarul bántak velük. Remek hangulatóak ezek a napok, minden ízében él a Macskavár, a gyerekeknek is nagy élmény ez, az élmények csimborasszója a 21-i kutyák éjszakája volt. Talán 50-en is voltunk mindösszesen, remek este volt, kiállítások, kutyaérdemrendek kiosztásaés Luxemburg koncert. Holnap jönnek Liliék és Zolikáék, a székyelyein is itt lesznek - hihetetlenül megkönnyítik amúgy az életünket, rengeteget segítenek, azonkívül a világ legkedvesebb társaságát is jelentik. De közülök is kiemelkedik Brigitta, ez a 11 éves varázslány, aki kutyát gondoz, kertet tisztít, kiválóan főz, blogot ír, mesét, verset, egyszóval karizmatikus kislány. Holnap Claire és Cy készíti a vacsorát, autentikus mexikói étel lesz. Na de vissza a kutyákhoz! A két legszerényebb kutyusunk Tina és Elza, akik ma reggel végre egymásra találtak és játszani kezdtek. Leonról már cseppet sem mondható el hasonló szerénység, eddig már hármónkat harapott meg: Sövit, Anitát és Engem. Amúgy kedves, szeretetreméltó kutya, igazi egyéniség, talán az akarat az, ami túlteng benne. Lucky, a bűbájos szürke kismalac -  hivatalosan francia bulldog - tegnap hazament, akárcsak Süti, a westi. Szegényke összeszedett egy tüskét a lábába, amit csak állatorvosi segítséggel lehetett eltávilítani. Süti egyébként a leginkább egy robbanni készülő bombara emlékeztet, csak szegény nem lehet kint sokat, mert mindenfélére allergiás. Fifike, a fehér máltai Anita szoknyásához ragadt, de azért szeret a kertben is bóklászni. Emma és Gongi jó testvérekként töltik napjaikat, Emma sokat játszik Veronikával, Gongi meg mindenkivel. Először aludt nálunk Bubu, úgy viselkedik, mint aki ide született. Cseppet sincs zavaban semmitől, inkább laza, magabiztos kutyus, Luna, aki amúgy medve, de mégis kutya, a régi formáját hozza: Anita körül legyeskedik naphosszat. A Gyopár kertben lakik Orez, az ordsafarkas, aki zonban sokak állítása szerint mégis kutya. Minyon főhadiszállása a hálószoba, mióta Kyle némileg megtépázta a bundáját. Nemsokára megérkezik Rumlika, úgyhogy most abba is kell hagynom a blogírást. De még a címról nem is írtam! Végre megjött a meztélábas zápor, ami nem is zápor volt, hanem zivatar. Ide hajnali 5 kor érkezett, kimentem a kutyákhoz a kertbe, mert volt, aki félt a dörgéstől. Együtt áztunk a hűsítő júniusi esőben. Hát vab ennél szebb?